Manapság nem esik szó az idősekről...
Napi témaként szinte semmi más nem kerül szóba velük kapcsolatban, csak az, hogy át kellene nekik adni a helyet a buszon, rossz az egészségügy, kevés a nyugdíj. Ennyi. Nem igazán gondoskodunk róluk, ezáltal nem gondoskodunk SAJÁT MAGUNKRÓL sem. Hogy mit értek ezalatt? Elmesélem.
A mai idős korosztály többsége - velünk ellentétben- nem egy virtuális világban éli az élete egy részét. Nem interneteznek, nem telefonálnak naphosszat, nem írnak blogot, vagy posztolnak fotókat a frissen sült kalácsról. Mi pedig gyakorlatilag szinte likvidáljuk őket az életünkből. Egy-egy röpke látogatáson, telefonhíváson kívül nem igen jut időnk foglalkozni velük. Nem passzolnak bele a felgyorsult világunkba. Túl lassúak.
De vajon belegondoltunk-e már abba, hogy mennyi értéktől, tapasztalattól, tudástól, gyakorlatiasságtól, vagy éppen tanulástól fosztjuk meg magunkat? Vajon belegondoltunk-e már abba, hogy az idősek nem csak a gyógyszereikre, jobb egészségügyre, több pénzre, vagy egy felszabaduló ülésre vágynak? Nem hiszem. Társaság kell. Nem csak azért, mert sokan egyedül vannak, hanem azért is, mert az élet automatikus körforgásához hozzátartozik, ösztönös dolog, hogy a tudást, a tapasztalatot átadjuk a másiknak. Ők szívesen megtennék. Mi többek lehetnénk.
Szinte ciki a mai világban megfogadni az "öreg" tanácsát, mert hát "mit tudhat, amit én nem" - alapon meg sem kérdezzük őket semmiről.
Íme néhány kérdés, ami segítségünkre lehet abban, hogy a szeretetünket és tiszteletünket kifejezve, figyelemmel forduljunk a tapasztaltabb generációhoz. Kérdezzétek őket, meg fogtok lepődni a válaszokon!
1. Türelem
A mai világban ez szinte ismeretlen szó lett. Szinte rögtön kiborulunk, ha nem megy maximális sebességgel az internetünk, vagy dugóban állunk, esetleg késik a vonat, nem jön meg időben egy hivatalos levél, nem kapunk azonnal időpontot egy rendelésre, vagy nem válaszolnak rögtön az üzeneteinkre. Elfelejtettük, vagy meg sem tanultuk a türelem fogalmát. Nem tudunk várni. Miként lehet erény a türelem? Miben segíthet a mai világban? Kérdezzük meg őket!
2. Szorgalom/Munka
Mit jelent dolgozni?
Mai fiatalságunk nagyobb része nincs tisztában a fenti szavak fogalmával. A munka egyenlő lett a pénzzel, a szorgalom pedig valamiféle felesleges fogalom lett. Nincs rá szükség.
Munka=dolgozom, pénzt kapok.
Szorgalmas vagyok= feleslegesen túrázok valami olyanon, aminek nincs pénzbeli hozama.
Még a szüleink tanácsait sem fogadjuk meg, pedig ők már tudnának útbaigazítást adni a fenti fogalmakról. Mi mindent tudunk, ugye? Csak éppen az élet alapvető dolgaival nem vagyunk tisztában. Kérdezzük meg őket! Meséljenek nekünk munkáról és szorgalomról. Meséljenek az elért eredményekről. Rengeteget segíthet abban, hogy sikeres és elismert tagjai legyünk a társadalomnak.
3. Javítás
Hogyan tudnám megjavítani, helyrehozni, megszerelni...?
Hát ez aztán felesleges - gondoljuk mi. Ha elromlik a tévé, veszünk újat. Ha tönkremegy a mosógép, veszünk újat. Ha összeveszünk a párunkkal, kirakjuk a szűrét, keresünk újat. Ha leszakad a polc, kidobjuk, veszünk újat. Ha elsóztuk az ételt, kidobjuk, és rendelünk egy pizzát. Ez a megoldás? Hát persze, mert ez sokkal egyszerűbb. Az ökológiai lábnyomunk az eget veri, lassan megvethetjük az ágyunkat a közeli szeméttelepen, miközben a társas kapcsolataink többsége halálra van ítélve, a munkánkért kapott pénzünket pedig csak újabb és újabb kacatok felhalmozására költjük. A "mesterember" fogalma szinte teljesen eltűnt. Kérdezzük meg az időseket, hogy hogyan is volt ez annak idején? Ők hogy csinálták? Utána pedig vonjuk le a következtetéseket, és segítsünk magunkon és egymáson.
4. Energia
Miért keljek fel korán reggel?
"Hajnalban csak a lúzerek kelnek. Akinek sok a pénze, az bizony aludhat délig." Ennyi manapság a lényeg. Pénz legyen, de dolgozni ne kelljen. Ugye? Mi értelme van felkelni hajnalban? Mi értelme van későn lefeküdni? Mi értelme van a kettő között pihenés nélkül munkálkodni? Szinte biztos, hogy legtöbbünk nem milliomos nagyszülőkkel van megáldva, de az is biztos, hogy ha tisztelettel, és türelemmel végighallgatjuk, hogy annak idején mit csináltak nap, mint nap, sokat tanulhatunk belőle. Kérdezzük meg őket, és tanuljunk belőle!
5. Figyelem/Hála
Miben tudok segíteni?
Ők még figyeltek, tanultak, előrébb jutottak. Mi miért csak egymás menő ruháit bámuljuk? Mi miért csak a másik legújabb telefonjával, házával, kocsijával vagyunk elfoglalva? Abból mit tudunk tanulni? Ha az idősekre nézünk az utcán, miért nevetjük ki őket a "furcsa" testtartásuk, vagy épp divatjamúlt öltözetük miatt? Miért nem vesszük ki a lépcsőn a szatyrot a kezükből, és segítünk nekik egy darabon?... Addig akár kérdezhetnénk is. Figyelhetnénk. Ők válaszolnának. Örömmel. Hányszor figyeltük meg a kertben kapáló, görnyedt hátú nagyszüleink munkáját? Hányszor figyeltük meg a gondoskodó kezeket, ahogy lassú mozdulatokkal, óvatosan, szalvétába csomagolják a hétvégén sült, friss pogácsát? Figyeljük meg, beszélgessünk, és legyünk hálásak.
Ha csak feleakkora erőbedobással, figyelemmel, szorgalommal, hozzáértéssel, és türelemmel élnénk az életünket, mint ők annak idején, akkor a tudomány és technika fejlődését kihasználva, valódi kapcsolatok segítségével egy szebb, tartalmasabb jövőt teremthetnénk.
Az idősek bölcsek.
Szerintem.
