Nem is húzom az időt...
Alighanem így a WSET vizsga előtt 1 nappal, a születésnapom éjszakáján... közeledve a 32. életévemhez...
megcsinálom életem első blogbejegyzését, borkóstolással egybekötve...
A kiszemelt áldozatom:
Illene tudnom valamit a borászatról, a termőföldről meg a tavalyi évjáratról is valamit, de...
SZÜLINAPOM VAN.... hagyjuk ezt most... anélkül is tudom én ezt...
Van, aki Dom Perignon-nal ünnepel... én egy szekszárdi rosé-val... Dom Perignont majd iszok, ha valamikor Champagne környékére kerülök... és különben is...
Angikától kaptam, aki az unokatestvéremtől... ajándékba... többet ér, mint a francia nagyágyúk...
80% Kékfrankos és 20% Merlot... hmm...
Modern, csavaros zárja arra enged következtetni, hogy ezt a bort minél gyorsabban el kell fogyasztani... hát...rajtam ne múljon...
Jól lehűlt a kamrában az elmúlt napok szeles időjárása miatt... nem hűtöttem hűtőben... nem is kell (utólagos észrevétel)...
Kinyitom, betöltöm a szépnek nem nevezhető (de szabványosnak mindenképp) kóstoló poharamba, és lám?
Hát de kis aranyos, mintha az én szülinapomra pompázna, illegeti magát, és pici apró buborékokkal örvendeztet meg ezen a jeles napon... jujj, de izgi... nem is írok szabványos értékelést (pedig szerettem volna előrukkolni valami menő borszakértős sztorival... de neeem... olyan kedves ma ez a bor...
Na nézzük... azért maradjunk a szabványnál... mégsem csalhatom meg a jó öreg WSET iskolát...
Hátőőő... látványra mindenképpen jobban tetszik, mint a szintetikus színezőanyagokkal ellátott TRENDI csaj-borkínálat a hétvégi pécsváradi Leányvásáron... Szóval, képzeld el, hogy azok a nem is tudom milyen borok olyanok voltak, mintha beleöntöttek volna egy adag pink ruhafestéket...szörnyű volt... olynan szín nem is létezik a színskálán... de térjünk vissza...ennek a bornak szép, tiszta, halvány lazac színe van, hogy egészen pontos legyek, szerintem hagymahéj beütéssel... ( bocsi, REFLEX-szel, hogy szabályos maradjak...)
Megillatolom, lássuk, mit rejteget a szülinapomra ez a kis borocska... (ugye milyen izgi? na ezért vágtam bele ebbe az egészbe... imádom nézegetni, szagolgatni, töprengeni rajta... )
Hátőőő... várj, előveszem a kóstolási segédletet, mert mire ezt leírtam, addigra hirtelen egy pohárral már le is csúszott, nem értem, hogyan... de próbálom objektíven értékelni az eseményeket...najó, csak vicceltem... szóval megillatolom...
Az illata olyan, mint a NYÁR... ha nem akarok szabálykövető lenni, akkor leírom, hogy eszembe jut a Balcsi partján egy pavilonnál szürcsölgetett limonádé, egy kis eperfagyi a virágos sétányon, ahol épp füvet nyírnak... magyarul, tiszta, közepesen intenzív, friss, gyümölcsös, citrusos (citrom, lime), egyértelműen eper és egy kis virág, valamint vágott fű illata érződik rajta...
Nézzük, hogy ízlik... (most, hogy már a 2. poháron is túl vagyok, nem lesz ez rossz...)
Mindenképpen tiszta, jó íze van (hát dugós mégsem lehet, ha csavaros a teteje), ami nekem nem tűnik túl intenzívnek... Maximum közepesen testesnek mondanám, a korty nem sokkal a nyelés után már el is szállt az éterbe... de legalább jóóóóóó sok sava van... mégis kellemes, üdítő... a leírásában annyit látni, hogy "szomjoltó"... hát az... (annyit nyelek utána, hogy szomjas már nem maradok) ... azért a honlapon található információkon még van mit gyúrni... mégis jók ezek a savak... olyan frissek, ahogy mondani szokták: "ropogósak"... ízekben szépen visszajött az kis bohókás balatoni életélmény, a savak még beledobnak a "pavilonnál szürcsölgető limonádémba" egy kis zöldalmát is... elfér benne...
upppsz...Majdnem elfelejtettem, de gyorsan le is írom, hogy mit és miért...
SEMMIKÉPP se feledkezzünk meg a kis borunk szülinapi ajándékáról... a kis buborékokról... hát az olyan volt, mint a mesében... HOL VOLT, HOL NEM VOLT! Ahogy jött, úgy ment... kis tüzijátékként pukkant a tortám tetején... aztán, ahogy elfogyott a "nafta", úgy el is tűnt... pedig szívesen élveztem volna még... sjanos inkább döglött csillagszóróként viselkedik pár perccel a pohárbaöntés után... de igazából... nálam ilyen a rosé élmény...
Jött, látott, és ment... úgy gyorsan... mint a vidéki rokonok...
Nem volt ez rossz bor... sőt jó bornak mondom... jól meg is ünnepeltem vele a 20 percen belül közelgő születésnapomat!
Ágyő 31... Mostantól 32 vagyok. Nincs mit tenni...
Egészségetekre!