A sas fázni fog... 2012.
Felmondtam az iskolában, ahol tanítottam, majd hozzávetőlegesen 600 emailt küldtem és 100-szor telefonáltam, azért, hogy ezt a kupac mosatlant végre betehessem azokba az ipari gépekbe...
Tirolba készülök... már a gondolat megfogalmazása is abszurd volt, mindenesetre ebben a fázisban a "Tirol" szót ízlelgetve rögtön kipróbáltam, tudok-e jódlizni... hát nem... aztán elővettem a német nyelvtudásom... ja, az nincs... ok, nem gond, csakazértis elmegyek én oda...
Hirtelen lett egy némettanárom (Ági néni, a legjobb!!), aki valamilyen oknál fogva nem látta abszurdnak a helyzetemet, hogy 1 hónap alatt megtanítson németül... ki is végeztem az első könyvet, majd írtam egy vállalható német nyelvű önéletrajzot, és jött az első derékfájás...
A nagy számok törvénye alapján elkezdtem lövöldözni az éterben... szobalány leszek... a századik levélnél a görnyedéstől elkezdett fájni a derekam... -Háh- nyögtem egyet magamban - már most fáj a derekam, mi lesz, ha dolgozni kell...
Senki sem válaszol. De még annyit sem, hogy "Köszönjük a jelentkezését, az állást betöltötték".
Gondoltam, írok még párat... fáj a derekam!... 500 körül nekiálltam telefonálni... fogom a telefont, tárcsázok, kicseng, felveszik:
- Hallo, XY Hotel, GrüssGott, ich bin Maria, BITTE!?
Hátőő... Maria... bontom a vonalat.. írok inkább még 100 emailt...
A következő telefonnál már be tudtam mutatkozni.. majd bontottam a vonalat... közben fáj a derekam... és ez így ment, míg találtam egy barátot, aki beszél németül, és segített telefonálni... kihangosítottuk a telefont, a vonal végén számomra értelmezhetetlen kérdéseket tettek fel, drága barátom pedig súgta a fülembe, hogy mit mondjak... aztán ki is kellett menni állásinterjúkra...ahol a telefonban hallható magabiztos (súgott) nyelvtudásom már sajnos nem volt érzékelhető... ergo nem vettek fel sehova...hosszú utak voltak, gyakorlatilag feleslegesen...de legalább a kocsiban is mindig fájt a derekam...
Egyszercsak valamilyen oknál fogva egyedül is megpróbálkoztam... itthon... mondom magamnak: csakazértis...
az egyik osztrák szálloda tulajdonosa pedig (ki tudja miért?) felvett...engem is és az én jobbik felemet is...
hát így kerültem emellé a kupac mellé 3 hónapra...és hogy fájt a derekam!!!
1350 méter magasan, sosem látott gyönyörű hegyek, és sosem tapasztalt hideg.
A sas fázik.
Itt kicsit jobban megtanultam németül, majd felmondtunk és átnyergeltünk Déltirolba (Dél-Tirol helyesen, apám kedvéért) ...
Olaszország...
Háh, legalább az O SOLE MIO-t el tudom énekelni, ha már jódlizni nem tudok...
Itt még másfél évig fájt a derekam, viszont amikor a BÜDÖS, a SZAROS és a VILLANYSZERELŐ történetére visszagondolok, egész más kontextusba helyeződik minden...
Hogy kik ők? Hát azt majd holnap elmesélem... most megyek, mert mintha kezdene fájni a ...
